Kétségkívül a leghíresebb valaha élt állat hazánkban a Kincsem névre keresztelt versenyló, biztos vagyok benne, hogy mindenki ismeri a nevét, és akár a történetét is.

De vajon mit tudunk a „családjáról”?

A történet kezdete előtt kanyarodjunk vissza 1827-hez, amikor is a legnagyobb magyar, Széchenyi István néhány másik nemessel, Wesselényi Miklóssal és Károlyi Istvánnal együtt megalapították a Magyar Lovaregyletet, hogy hazánkban is népszerűsítsék a lótartást és a lovas sportokat és még ebben az évben megrendezték az első lóversenyt hazánkban. Az ő közreműködésüknek köszönhetően felépült Pesten a Nemzeti Lovagló Iskola, a Nemzeti Múzeum mögött ami a fővárosi lovasélet központja volt egészen addig, amíg meg nem épült a Keleti Pályaudvar közelépben Európa második legnagyobb fedett lovardája.

Gróf Blaskovich Ernő gazdag nagybirtokosként a Magyar Lovaregylet tagja volt, aki amellett, hogy remekül lovagolt, az általa tartott lovakat rendszersen indította a hazai és külföldi lóversenyeken. Blaskovich emellett lótenyésztéssel is foglalkozott tápiószentmártoni birtokán, legsikeresebb lova egyértelműen a verhetetlen kanca, Kincsem volt.

Bár maga Blaskovich pedig sosem árulta el, de felthetően Kincsem is a tápiószentmártoni birtokon született, 1874-ben. Egy évvel később egy lókereskedő páros járt a birtokon, hogy megvásároljon néhány lovat a gróftól, és egy sárga csikón kívül, aki nem tetszett nekik, mindet meg is vették. Szerencsére Blaskovich látott fantáziát ebben a sárga csikóban, akit Kincsemnek keresztelt, és elhatározta, hogy versenylovat neveltet belőle.  Trénere a lóversenyzés hazájából, Angliából származó Hesp Robert lett, aki Gödön készítette fel Kincsemet a versenyzésre.

Kincsem 2 éves korától 6 éves koráig 13 versenypályán összesen 54 alkalommal versenyezett és mind győzelemmel végződött. Egy viadala volt, ahol az első futam döntetlennel zárult, a két befutó ló között rendezett újabb fordulóban viszont Kincsem több hosszal maga mögé utasította ellenfelét.

Egy idő után olyannyira biztos volt a győzelme, hogy az egyik olyan futamon, ahol Kincsem is indult, csak a második helyezettre lehetett fogadni, a győztesre nem. 

A verhetetlen kanca persze egy kissé bogaras is volt. Legfőképpen az ivóvízre. Az egyi, Baden-Baden-ben megrendezett verseny előtt annyira nem ízlett neki a víz, amit hoztak, hogy egyszerűen nem volt hajlandó inni és félő volt, hogy nem is indulhat a versenyen. A Kincsemmel utazó teljesszemélyzet azzal foglalkozott, hogy a környék valamennyi vízforrását végigjárták, míg végül sikerült találniuk egy kutat, aminek a vizét Kincsem elfogadta, így a versenyen is elindult és természetesen megnyerte. Emellett a legjobb barátja, egy fekete-fehér, Csalogány nevű macska nélkül sehova nem volt hajlandó elindulni, így Csalogány is elkísérte őt a versenyekre. Az egyik verseny előtt Csalogány elveszett, Kicsem pedig megmakacsolta magát. A teljes személyzet a macsakát kereste, végül szerencsére megtalálták, Kincsem pedig megnyugott és megnyerte a versenyt.

Kincsem a győzelmek után gazdájától, Blaskovichtól minden alkalommal egy kis ibolyacsokrot kapott, ami a szóbeszéd szerint Blaskovich kedvese, az „ibolyaszemű hölgy” kérése volt. Az „ibolyaszemű hölgy” vagy „kékszemű lady” egy Szabó Karolina nevű színésznőt takart, aki titkolt kapcsolatot folytatott a gróffal.

Blaskovich Karolina számára építtette meg a Reáltanoda utca 12. számú belvárosi palotáját, de a fővárosi tartózkodásai alatt Kincsem is itt lakott a ház mellett álló hatalmas istállóban, így ma az épületet Kincsem palotaként emlegetik. Az egyemeletes, neoreneszánsz stílusú palota építésére az akkor még csupán egy épületet tervező Bukovics Gyulát bízta meg, akinek aztán Blaskovich palotáján végzett munkája „magára vonta a szakkörök figyelmét”.

Az ibolyaszemű hölgy és a gróf kapcsolata olyannyira titkolt és titokzatos volt, hogy bár Kincsem sikere miatt folyamatosan jöttek a vendégek a Reaáltanoda utcába, főképp a híres lovat megtekinteni – köztük nem egy magasrangú vendég, így a walesi herceg, a német császár és a spanyol király is- azonban nagyon kevesen találkoztak a „kékszemű lady-vel”, aki hivatalosan Blaskovich házvezetőnője volt. Az előkelő hölgyek nem érintkeztek a volt színésznővel, és feltehetően Karolina is tartott a vele kapcsolatos pletykáktól és vádaktól, így a házból is riktán mozdult ki, csupán kora reggeli órákban, a tömeget kerülve látogatott a templomba, vagy a gróf zárt hintóján kocsikázott ki.

Bár Blaskovich szerette Karolinát, azonban a hölgy polgári származású volt, de talán még sokkal nagyobb problémát jelentett, hogy a grófnál sokkal magasabb volt, ami a büszke és alacsony termete miatt egyébként is szégyenkező grófot rendkívüli módon zavarta. Mivel félt a nevetségessé válástól, így nyilvánosan nem vállalta fel a kapcsolatát a hölggyel, azoban kérésére valamennyi verseny után egy kis ibolyacsokrot helyezett el Kincsem zablájában a nő nevében. A pár több mint 30 évig kitartott egymás mellett, és a gróf gondoskodott a hölgyről: vidéken vásárolt birtokot Karolina számára, hogy a jövőjét biztosítsa, emellett ráhagyta a Reáltanoda utcai ház teljes berendezését. Az ekkor 50 év körüli Karolina vidéken új életet kezdett, és egy új szerelem is rátalált.

Blaskovich és Karolina kapcsolatáról, valamint a híres kancáról egyébként Szélesi Sándor Kincsem címen regényt is írt, ez jelentős részben az írói fantázia szüleménye, azonban én élvezetes olvasmánynak találtam.

A Reáltanoda utcai palota későbbi sorsáról nagyon keveset tudunk. Blaskovich halála után unokaöccsére szállt, az I. Világháborúban azonban több lakássá szabadalták. A karbantartásával sokáig senki nem foglalkozott, így az épület évekig üresen állt. Nemrég elkezdőtött a felújítása és a tervek szerint irodaházat alakítanak ki az egyébként védett státuszban lévő épületből. Kincsem egykori istállójából az Úttörő Áruház raktárát alakították ki, majd ezt lebontották, így az istálló már nem látható.

Kincsemnek 6 éves korában abba kellett hagynia a versenyzést, mivel lábainak izületei nagyon megkoptak, félő volt, hogy lesántulna, így versenyzői pályafutását tenyészkanca státuszra, Reáltanoda utcai házát pedig a kisbéri birtokra cserélte. 1887-ben, 13 évesen pusztult el, és a hozzá rendkívül módon ragaszkodó trénere, Hesp Robert nemsokkal később követte őt. Kincsem öröksége máig tart: lóversenypályát neveztek el róla (Kincsem Park), csontváza pedig a mai napig látható a Mezőgazdasági Múzeum állandó kiállításán.

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Blaskovich_Ern%C5%91 (Letöltés ideje: 2023.04.23.)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kincsem_(versenyl%C3%B3) (Letöltés ideje: 2023.04.23.)

https://welovebudapest.com/cikk/2022/5/26/latnivalok-es-kultura-ahol-egykor-grofok-es-kiralyok-is-megfordultak-hogy-lassak-a-legendas-versenylovat-bejartuk-a-kincsem-palotat (Letöltés ideje: 2023.04.23.)

https://epiteszforum.hu/felujitjak-a-kincsem-palotat-irodahaz-lesz-belole (Letöltés ideje: 2023.04.23.)

Képek forrása:

1-2. kép: Wikipédia

3. kép: Index.hu