Könyvtár a királyi palotában

2023. május 10. - Budapesti Barangolások

A Budavári palota eredetileg királyi rezidenciának épült, de már egészen más funkciót tölt be. Ahol egykor uralkodóink laktak budai tartózkodásuk idején, ott ma múzeumok mellett az F épületben Széchényi Ferenc nevét viselő nemzeti könyvtár található.

A budai vár vár Oroszlános udvarára két oroszlán figyelő szemei mellett léphetünk be (figyeljük meg, hogy kifelé menet már cseppet sem barátságos oroszlánok strázsálnak!), innen nyílik az az épületszárny is, ahol az Országos Széchényi Könyvtár található

Bár a világon jellemzően az uralkodók gyűjteményeiből alakultak ki a nemzeti könyvtárak (sok országban a mai napig királyi könyvtárnak nevezik a nemzeti könyvtárakat), hazánkban erre sajnos nem volt lehetőség. Bár közismert, hogy a nép kedvenc, bölcs uralkodója, Hunyadi Mátyás egy Európa-szerte ismert és korában a Vatikán után a második legnagyobb kódex-gyűjteménnyel, a Corvina könyvtárral büszkélkedhetett, azonban ennek nagy része megsemmisült a török idők és az ezzel járó háborús pusztítás során, ami megmaradt, azok pedig addigra külföldre kerültek.

Így Magyarországon egy főnemesnek, a „legnagyobb magyar” édesapjának, Széchényi Ferencnek köszönhetjük a nemzeti könyvtár létrejöttét, aki aktív közéleti és politikai szerepvállalása mellett mecénásként fontosnak tartotta a művészetek és tudomány népszerűsítését és anyagi támogatását is. Az ország könyvtárának alapítására 1802-ben került sor, amikor Széchényi Ferenc– az akkori uralkodó, I. Ferenc hozzájárulásával- 15 ezer kötetet adott át a köz javára a magángyűjteményéből, amelyhez később még közel ezer példányt, közvetlenül a halála előtt pedig további 14 ezer kötetet hozzátett. Mindezzel párhuzamosan a gróf reklámtevékenységet is folytatott: saját költségén elkészítette a köz javára ajánlott könyvtára katalógusát és elküldte szerte az országban, illetve Európában uralkodók, tudósok, tudományos társaságok számára, hogy felhívja akciójára a figyelmüket. Sikerrel is járt- sorra érkeztek a további könyv-felajánlások, így elindult a nemzeti könyvtár gyarapodása.

A könyvtár eredetileg a Batthyanyi palotában kapott helyet, majd mivel 1808-ban egy rendelet értelmében a Magyar Nemzeti Múzeum részévé vált (amelynek alapítása szintén Széchényi Ferenc 1802-es adományához kötődik), be is költözött a múzeum időközben felépült palotájába.

Sokat tett a könyvtár gyarapodásáért a „legmagyarabb Habsburg”, József nádor is, aki királyi helytartóként többek között a nemzeti könyvtár ügyeiért is felelt. József nádor nemcsak energiát áldozott a könyvtár minél tökéletesebb működéséért, hanem magánvagyonából is és többek között aukciókon történő vásárlásokkal ő maga is hozzáadott a könyvtár gyűjteményéhez.

Rengeteg kötet került a könyvtárba a Széchényi Ferenccel egy időben élt és szintén nagybirtokos nemes, Jankovich Miklós könyv- és régiséggyűjtő, történész hagyatékából is. Az első Corvina kötet is így jutott ide, igaz csak Jankovich halála után, életében ugyanis nem volt hajlanó megválni ettől a becses értéktől. A corvinák további része 1932-ben került a könyvtárba több más középkori kódexszel (pl. Gesta Hungarorum) együtt a bécsi udvari könyvtárból.

A könyvtár gyarapodása a köteles példányok miatt folyamatos- ugyanis a mai napig minden magyarországi kiadó köteles néhány példányt az Országos Könyvtár számára eljuttatni valamennyi nyomdatermékéből (ez az úgynevezett területi hungarika). Emellett a könyvtár szerte a világon aktívan keresi és igyekszik megszerezni valamennyi olyan írott anyagot, ami magyar nyelven készült (nyelvi hungarika), amit magát magyarnak valló publikált – függetlenül a publikálás nyelvétől és a kiadás helyétől (személyi hungarika), illetve gyűjtik azokat az írott anyagokat is, amik a magyarságról vagy a magyar népről jelennek meg bárhol a világon. Ez évente nagyjából 35 ezer darab könyvet és 10 ezer darab folyóirat kiadványt jelent. A nemzet könyvtáraként a fő feladata tehát ezen magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású kultúrális örökség gyűjtése, megőrzése és a köz számára hozzáférhetővé tétele (kölcsönzésre nem, de helyben olvasásra van lehetőség).

Természetesen ezt a hatalmas mennyiségű könyvet valahol tárolni is kell- így a könyvtár 34 ezer négyzetméteres területéből 14 ezer négyzetméteren könyvraktár található, amit egy 2,5 km hosszú belső kis sinpálya szel át, amin keresztül a könyvek a raktárból az olvasókhoz jutnak.

Az Országos Széchényi Könyvtár a múzeumtól 1949-ben függetlenedett és 1985-ben költözött a mai helyére, a budai palota F épületébe. Az épületrész a budai vár többi részéhez hasonlóan a II. Világháború alatt jelentősen megsérült, a megmaradt részek díszítéseit pedig az akkori politikai ideológia nem látta szívesen, így a királyi palota eredeti pompájából kevés maradt meg. Ezek közé tartozik a díszes, vörös szőnyeggel fedett főlépcső, ami a bejáratból vezet bennünket a felsőbb emeletek felé, valamint Fadrusz János által készített két hatalmas szobor, amik a főlépcsőt őrzik (a jobb oldalinak az arcát Fadrusz saját magáról mintázta).

A könyvek gyűjtése és megőrzése mellett a könyvtár természetesen támogatja a kutatókat munkájukban és ezek mellett kiállításokat, rendezvényeket is szerveznek. Érdemes egyszer ellátogatni akár olvasóként, akár egy nyílt napra vagy rendezvényre.